Munkavállalónak adott kölcsön

Bármikor előfordulhat olyan élethelyzet, hogy a munkavállaló megszorul és egyéb
lehetőség híján a munkáltatóhoz fordul kölcsönért. Milyen lehetőségei vannak ilyen
esetben a munkáltatónak? Mire érdemes odafigyelni, hogy a munkáltató ne fusson
bele adózási problémákba?

Először érdemes számba venni azokat az eseteket, amelyeknél nem keletkezik
adófizetési kötelezettség:

 – a munkavállaló részére nyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön és
 – a munkabérelőleg.

személyi jövedelemadóról szóló törvény mindkét esetben feltételekhez köti az
adómentességet, így nem árt ezekkel a feltételekkel tisztában lenni.

Lakáscélú kölcsön

A lakáscélú kölcsön esetében az adómentesség első feltétele, hogy a hitel összege a
folyósítás évét megelőző négy évben a munkavállaló részére lakáscélú hitelként
folyósított összegekkel együtt a 10 millió forintot ne haladja meg.

Lényeges továbbá, hogy az adómentesség csak akkor áll fenn, ha a munkavállaló
részére saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez,
korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra
hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez,
törlesztéséhez nyújtja a hitelt a munkáltató.

Nem szabad az utolsó feltételről sem elfelejtkezni: a kölcsönt hitelintézet vagy a
Magyar Államkincstár útján kell utalnia a munkáltatónak, ennek elmulasztása
esetén a kölcsön nyújtása nem lesz adómentes (ennek tényét a folyósító hitelintézet
vagy MÁK igazolással kell igazolni).

Munkabérelőleg

A munkabérelőleg fogalmát a munka törvénykönyve nem definiálja, de talán nem is
szükséges: a munkabérelőleg tekinthető egy speciális kölcsönnek, hiszen a
munkáltató előre kifizeti a munkabér egy részét, amit később beszámítás útján
„levon” a munkavállaló havi fizetéséből (lényeges, hogy munkabérelőleg esetében
nem kell a munkavállaló hozzájárulása a levonáshoz).

A személyi jövedelemadóról szóló törvény nevesíti a munkabérelőleget és
meghatározza, hogy mely esetekben nem terheli adófizetési kötelezettség.
A jogszabály alapján adómentes az olyan munkabérelőleg, amelynek
folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a
folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem
haladó értékben történik. Ez az összeg 2021-ben 837.000 Ft (minimálbér összege
167.400 Ft).

Egyéb kölcsön nyújtása

De mi a helyzet akkor, ha a munkáltató nem lakáscélból akar kölcsönt adni a
munkavállalónak és nem is munkabérlelőleget? Ebben az esetben bizony kamatot
kell kikötni.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján akkor nem keletkezik
kamatkedvezményből származó jövedelem, ha a kamat mértéke eléri a jegybanki
alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékét (a jegybanki alapkamat a jelen cikk
írásának időpontjában 0,60%, így a kamatmérték 5,60%) vagy ha a kifizető – jelen
esetben a munkáltató – bizonyítani tudja, hogy a szokásos piaci kamat ennél
alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamatnak megfelelő mértékű kamatot kötnek ki
a felek.

De mi a helyzet, ha ennél alacsonyabb mértékű kamat kikötésére kerül sor?

Ebben az esteben kamatkedvezményből származó jövedelmet kell megállapítani,
bevallani és befizetni. Az adó alapja a kamatkedvezmény 1,18 szorosa lesz, az adó
mértéke pedig 15% (szja) + 15,5% (szocho).

Forrás: jogado.hu